Felfedez: Újként megismer egy eddig nem tudott tényt, ismeretlen területet, dolgot; feltár; korábban ismeretlenre rátalál véletlenül vagy céltudatos kutatással; először lát meg, vesz észre, és tesz ismeretessé egy új jelenséget, tényt, helyzetet; először vesz észre és figyel meg a maga számára; eddig ismeretlen jelenséget, megoldást, létező dolgot talál magának; figyelmet irányít rá; először rájön; stb. Mivel a felfedez szót ily sokféleképpen értelmezhetjük, így azt hiszem joggal hívhatjuk kislányunkat, illetve magunkat felfedezőknek. 
Természetesen picinyünk bő fél éves földi létében már kismilliónyi dolgot fedezett fel, de most inkább azokról ejtenék pár szót, amelyeket az utóbbi időben tárt(unk) fel. 
Mielőtt az írásba fogtam volna elolvastam, hogy miket írtam anno a kisfiamról, így én most fedeztem fel, hogy leánykánk picit le van maradva akkori bátyjához képest. A tesó ilyenkor már kicsivel több, mint 8 kiló volt, míg Mandusunk e heti mérés szerint 6380 gramm, ám hosszilag csak fél centi a különbség.
No de lássuk, hogy címszereplőnk miket fedezett fel! Hát, amit csak lehet. Ugyanis nyúl mindenért, tapogatja, nézegeti, bekapja, átengedi érzékszerveinek, hogy információt szerezzen a dolgokról, azaz felfedezze őket.
A legutóbbi írásomban "panaszkodtam", hogy a kis hölgy nem szereti a cumit. Ezúttal jelentem, hogy ezt is felfedezte. Van úgy, hogy három másodpercig is a szájában van és aztán úgy köpi ki, hogy bármelyik bagórágó megirigyelné. Ellenben imádja fogdosni, forgatni a kezecskéiben, így mint játék szuperül "üzemel".
Magát is felfedezte. Szereti magát a tükörben nézegetni. Bár eltelik némi idő, és belekerül néhány fejforgatásba, hogy megértse a helyzetet, hogy több anya vagy apa is van körülötte: egy tartja, és egy a tükörben is. 
Picinyünk felfedezte az üléssel járó új helyzet adta lehetőségeket is.
Még ugyan magától nem tud felülni, de apa tenyere arca előtti megjelenésekor, a kisujjába és a hüvelykujjába kapaszkodva felhúzza magát ülő pozitúrába, majd úgy is marad. Egy darabig. Majd a gravitáció is dolgozik. Ilyenkor vagy a kezét kitéve még tartja magát egy rövid ideig, vagy elborul, mint egy liszteszsák. Utóbbi esetekben sem esik kétségbe, hanem hasra fordul és úgy folytatja felfedező "körútját". 
Így próbálgatja a haladás első mozzanatait. Hosszas erőfeszítés után kinyomja az égbe a popóját, úgy hogy ilyenkor ez van a legmagasabban, majd mikor elfogy az ereje tartani e nemes testrészét, csúszik előre 2 centit. Vagy hátra. Egyelőre ez nálunk a mászás. De mozdulatai már így is előrevetítik azt, hogy mennyire kell a jövőben aggódnunk, ha egyszer elindul.
Amihez eleddig ez a legtöbb amit megtett, bár már gyakoroljuk az állást is. Többnyire a családtagok hathatós segítsége mellett. A kis kezeivel kapaszkodik ilyenkor a mi ujjainkba, örvendezve a hirtelen növésnek és az új szemszögből látható világnak. Ám lábacskái még annyira bizonytalanok, hogy inkább tűnik az állás olyannak, mintha egy hurrikánban próbálna talpon maradni, vagy mintha fejben próbálna hulahoppkarikázni vagy (a léggitár után szabadon:) "léghulahoppkarikázni".
A fentebb említett bizonytalanságok csak hatványozódnak a kádban a fürdetések alkalmával.
Főhősnőnk azonban egyre inkább megkedveli e kötelező tevékenységet is, mivel kezdi felfedezni a pancsikolás örömeit is. Ilyenkor az egész fürdőszoba is átalakul egy hatalmas medencévé, annyi víz kerül kádon kívülre. Már egyszer kipróbálta, bár még igazán nem igazán fedezte fel, de belekóstolt a nagy kád adta lehetőségekbe is.
Új szerzeményünk a bébikomp, ami már a bátyó esetében is annyira bevált, hogy nem szerettük volna, ha a hugi nem élvezhetné ezen "jármű" adta lehetőségeket és élményeket. És be kell látnunk, hogy a hatás ugyanaz.
Örömmel szeli a helyiségeket keresztbe-kasul, megy egyik szobából a másikba és vissza. Ám ugyanazok a veszélyforrásokat nyújtja nekünk szülőknek, mint a testvére esetében: a virágok, a száradó ruhák ugyanúgy nincsenek biztonságban, mint majd' hét évvel ezelőtt.
Így Dudókának olyan új fogalmakkal is meg kellett ismerkednie, mint a Nem!, vagy a Nem szabad!. Mostanra kezdi is megtanulni, hogy mit nem tehet, oly szabadon, mint eddig, így tehát felfedezte a szabadság, vagyis inkább annak korlátozásának jelentését is.
Egy szakértő biztosan ki tudná elemezni, de én nem tudnám megmondani, hogy miféle biztonságérzetet, magabiztosságot ad ez a járóka, de mióta picinyünk ezt az alkalmatosságot használja, azóta, hogy úgy mondjam, kinyílt a csipája. Sokkal akaratosabb, erőszakosabb lett a kompon kívül is. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés ez, bár annyira ugyanabban az időben történt a változás, hogy kétlem. 
Az előbb leírt akaratosságát, már nem csak gesztusaival, de orálisan is kifejezi. Miután felfedezte saját hangját is, így most már minden ő-nek, á-nak, eööőő-nek, stb. megvan a maga jelentése, amiket, ha reklamálás gyanánt nyomatékosít, vagy hangosabban ad tudtunkra, akkor jobb, ha szót fogadunk, mi földi alattvalók e gyönyörű angyalkának, különben bekövetkezik a torkot egyáltalán nem kímélő bömbölés.
Természetesen igyekszünk ennek elejét venni, de rá kellett jönnünk, hogy vigyáznunk is kell, ha nem akarjuk, hogy a kis királylány a fejünkre nőjön. Mert anya prognosztizációja továbbra is az, hogy fel kell kötnünk majd a gatyaszárat, hogy kordában tudjuk majd kislányunk egyre erősödő jellemét tartani.