Szerettem volna a jubileum kapcsán jelentkezni, de nem alakult úgy. Most viszont van rá módom, hogy szakítsak időt efféle kislányos "kötelezettségemre". Ahogyan egy hete, úgy most sincs különösebben klaviatúráért kiáltó dolog, így csak egy snassz, "nehogynetudjatokrólunk" típusú jelentkezés eme bejegyzés.
Kislányunk ugyanis korának megfelelően éldegél környezetünkben. Eszik, alszik, nézelődik, sír. Mindezeket többnyire jól és megfelelő időben teszi, ám óhatatlan, hogy hibázzon néha (emberi mivolta ily módon is megmutatkozik, bármennyire is magasztalnám égi tüneménynek). Ok nélkül nem sír, csak ha valamilyen nyűgje van, és azt is úgy teszi már, hogy meg lehet különböztetni az imigyen kiadott hangokból a kiváltó okot. Ezeket már többnyire ismerjük is, persze nem a teljes repertoárt, de a javát, illetve a gyakran használtakat.
Egyre többször reagál is, ránk, nekünk, hozzánk, vagy a lámpának, vagy épp a plafonnak. Kíváncsisága is egyre fokozódik: sokat nézelődik, látszik a felfedezés folyamata és öröme a szemein. Alvással mostanra már nincsenek különösebb gondjaink. Túl vagyunk a pocifájós időszakon. Csak akkor kél, ha éhes, utána szokta megtartani a "bambulós szessönjét". Pont, mint apa. Kaja után "megokosodva" bámulni ki a fejünkből, erőtlenül, sok hasznára nem válni a környezetünknek, társadalmunknak.
Ami pedig az evést illeti, nem lehet panasz, még mindig a női test egyik legszebb részét -mely erre alkalmatos- használja csak táplálékforrás gyanánt. Semmi mást nem kapott még, mint anyatejet, így a fejlődése is ennek megfelelően kimagasló.
Nőtt 8 centit és majd' duplájára hízott. Jelenleg 3740 gramm, tehát most már elérte egy "normál" csecsemő születési súlyát. Amit inkább a kívülállók reakcióján szoktunk észrevenni, ugyanis amikor járunk köztük, akkor nincs olyan, hogy ne állítanának meg, hogy milyen pici baba: "Milyen idős?", "De édes!", "Hogy hívják?". És mikor megtudják, hogy elmúlt két hónapos, akkor azért kiül a döbbenet az arcukra. Hozzáteszem, hogy a mi arcunkra ugyanúgy kiült, amikor a védőnő elvégezte fenn említett hivatalos méréseket. Így most már tudjuk is, amit eddig csak éreztünk, hogy mennyire fejlődik. Meg persze, hogy okosodik és ha lehet még fokozni, akkor szépül is a mi kis hercegnőnk. :-)